Óránként frissítve!

Ingyenes Proxy Szerverek

Proxy opciók

Domain az IP-re
Névtelen
Proxy típus
Webes támogatás

A proxylista korlátai
Technikai korlátok miatt legfeljebb 1000 proxy jeleníthető meg webes felületen, de az ikonra kattintva letöltheti a teljes proxylistát ip:port formátumban.
Figyelje meg azt is, hogy a kiválasztott proxyk között az ikonra kattintva válthat

Betöltés...

Információk a proxy szerverekről

Történelmi perspektíva

A proxy szerverek története szorosan összefonódik a számítógépes hálózatok és az internet fejlődésével. A proxyszerverek jelentős fejlődésen mentek keresztül a hálózati számítástechnika kezdetei óta. Íme egy rövid áttekintés a történetükről:

  1. Korai hálózatépítés: A számítógépes hálózatok korai napjaiban, amikor több számítógép csatlakozott egymáshoz, szükség volt egy módra a köztük lévő adatáramlás kezelésére és szabályozására. Ez vezetett a proxyszerverek koncepciójának kidolgozásához.

  2. ARPANET korszak: A modern internet előfutára, az ARPANET lefektette a proxyszerverek néhány alapelvét. Az ARPANET, amelyet az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma fejlesztett ki az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején, proxyszervereket használt a gyakran elért fájlok gyorsítótárazására és a sávszélesség-használat csökkentésére.

  3. Gopher protokoll: Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején a Gopher protokollt a dokumentumok interneten keresztüli rendszerezésére és lekérésére fejlesztették ki. A proxyszerverek szerepet játszottak ebben a protokollban a dokumentumok gyorsítótárazásával és a felhasználók hozzáférési sebességének javításával.

  4. Világháló: A világháló Tim Berners-Lee által az 1990-es évek elején történő feltalálásával gyorsan megnőtt a proxyszerverek iránti igény. Ahogy az internet egyre népszerűbb lett, a proxyszervereket a teljesítmény javítására, a biztonsági szabályzatok betartatására és a felhasználók névtelenségének biztosítására használták.

  5. Netscape proxy szerver: 1995-ben a Netscape Communications Corporation bemutatta a Netscape Proxy Servert, amely gyorsítótárazási és biztonsági funkciókat biztosított a webes forgalom számára. Ez volt az egyik első kereskedelmi forgalomban kapható proxyszerver-megoldás.

  6. Squid: A Squid, egy nyílt forráskódú proxyszerver-szoftver az 1990-es évek végén jelent meg, és gyorsan népszerűvé vált megbízhatóságának és teljesítményének köszönhetően. A Squid-et ma is széles körben használják gyorsítótárazó proxyszerverként.

  7. Vállalati hálózatok: A proxyszerverek általánossá váltak a vállalati hálózatokban az alkalmazottak internet-hozzáférésének ellenőrzésére és felügyeletére. A proxyszerverek lehetővé tették a hálózati adminisztrátorok számára a házirendek betartatását, a tartalom szűrését és a teljesítmény javítását a gyakran használt erőforrások gyorsítótárazásával.

  8. Tartalomszűrés és biztonság: A gyorsítótárazás és a teljesítmény javítása mellett a proxyszervereket tartalomszűrésre és biztonsági célokra is elkezdték használni. Megakadályozhatják a rosszindulatú webhelyekhez való hozzáférést, kiszűrhetik a nem kívánt tartalmat, és védelmet nyújthatnak a kiberfenyegetésekkel szemben.

  9. Fordított proxy szerverek: A fordított proxyszerverek, amelyek a webszerverek előtt ülnek és kezelik a bejövő klienskéréseket, népszerűvé váltak a terheléselosztás, az SSL-titkosítás tehermentesítése és a hálózat belső szerkezetének elrejtése a külső felhasználók elől.

  10. Ma: A proxyszerverek továbbra is döntő szerepet játszanak a számítógépes hálózatokban és az interneten. Különböző célokra használják őket, beleértve a teljesítmény javítását, a biztonság fokozását, a földrajzilag korlátozott tartalmakhoz való hozzáférés lehetővé tételét és a felhasználók anonimitásának biztosítását.

Összességében a proxyszerverek története tükrözi a számítógépes hálózatok és az internet fejlődését, mivel az idők során alkalmazkodtak a felhasználók és a hálózati rendszergazdák változó igényeihez.

A jelen táj

A mai digitális korszakban a proxyszerverek számtalan iparágban és alkalmazásban mindenütt jelen vannak. A proxyszerver-megoldások iránti kereslet a nagyvállalatoktól az egyéni felhasználókig folyamatosan növekszik. A modern proxyszerverek egyik meghatározó jellemzője a sokoldalúságuk, mivel a funkciók széles skáláját kínálják a felhasználók különféle igényeihez igazodva.

A proxyszerverek használati jellemzői

  1. Anonimitás és adatvédelem: A proxyszerverek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy elfedjék IP-címeiket, és anonimizálják internetes tevékenységeiket, ezáltal megóvják magánéletüket és névtelenségüket online.

  2. Tartalomszűrés és hozzáférés-szabályozás: A proxyszerverek lehetővé teszik a szervezetek számára, hogy részletezett tartalomszűrési irányelveket hajtsanak végre, és kényszerítsék ki a hozzáférés-szabályozást, ezáltal csökkentve a biztonsági kockázatokat és biztosítva a szabályozási megfelelést.

  3. Terheléselosztás és forgalomoptimalizálás: A proxyszerverek a hálózati forgalmat több szerver között osztják el, kiegyensúlyozva a terhelést és optimalizálva a hálózati teljesítményt, ezáltal javítva a méretezhetőséget és a megbízhatóságot.

  4. SSL-kompatibilitás és titkosítás: A proxyszerverek támogatják az SSL/TLS titkosítási protokollokat, biztosítva a biztonságos kommunikációt az ügyfelek és a szerverek között, ezáltal megóvják az érzékeny adatokat a lehallgatástól és az illetéktelen hozzáféréstől.

  5. DNS felbontás: A proxyszerverek DNS-feloldást hajtanak végre az ügyfelek nevében, a tartományneveket IP-címekké fordítják, és megkönnyítik az ügyfelek és a szerverek közötti zökkenőmentes kommunikációt, ezáltal javítva a hálózat hatékonyságát és teljesítményét.

Proxy protokollok

A Web Proxy, a Connect Proxy, a SOCKS4 Proxy és a SOCKS5 Proxy minden típusú proxyszerver, de különböznek protokolljaikban, funkcióikban és a hálózati forgalom kezelési módjában. Vizsgáljuk meg a köztük lévő különbségeket:

  1. Web Proxy:

    • Jegyzőkönyv: A webproxyk elsősorban a HTTP protokollt használják a kommunikációhoz.
    • Funkcionalitás: A webproxykat kifejezetten a HTTP és HTTPS forgalom kezelésére tervezték. Elfogják és továbbítják a webes kéréseket az ügyfelektől a szerverekre, és a válaszokat visszaküldik az ügyfeleknek. A webproxyk általában olyan feladatokhoz használatosak, mint a gyorsítótárazás, tartalomszűrés és az internetes forgalom anonimizálása.
    • Jellemzők: A webproxyk könnyen beállíthatók és konfigurálhatók, így alapvető webböngészési alkalmazásokhoz is alkalmasak. Előfordulhat azonban, hogy nem támogatnak más protokollokat vagy speciális szolgáltatásokat, amelyek általában megtalálhatók más típusú proxykban.
  2. Connect:

    • Jegyzőkönyv: A Connect proxyk az OSI modell szállítási rétegében működnek, és jellemzően a HTTP protokoll CONNECT metódusát használják.
    • Funkcionalitás: A Connect proxyk egy TCP alagutat hoznak létre a kliens és a célszerver között, lehetővé téve az adatok közvetlen továbbítását protokollátalakítás vagy módosítás nélkül. A csatlakozási proxykat általában távoli kiszolgálókhoz, például HTTPS-webhelyekhez vagy biztonságos FTP-kiszolgálókhoz való biztonságos kapcsolatok létrehozására használják.
    • Jellemzők: A Connect proxyk átlátszóak az alkalmazási réteg protokolljai számára, így alkalmasak olyan alkalmazásokhoz, amelyek végpontok közötti titkosítást igényelnek, és nem támogatják a proxy-tudatos konfigurációkat. Előfordulhat azonban, hogy korlátozott mértékben támogatják a speciális funkciókat, például a tartalomszűrést és a gyorsítótárat.
  3. SOCKS4:

    • Jegyzőkönyv: A SOCKS4 proxyk a SOCKS4 protokollt használják a kommunikációhoz.
    • Funkcionalitás: A SOCKS4 proxyk támogatják a TCP-kapcsolatokat, és alapvető hitelesítési mechanizmusokat biztosítanak az ügyfelek hitelesítéséhez. Nem támogatják azonban az UDP-forgalmat vagy a SOCKS protokoll későbbi verzióiban elérhető fejlett hitelesítési módszereket.
    • Jellemzők: A SOCKS4 proxyk könnyűek és hatékonyak, így alkalmasak olyan alkalmazásokhoz, amelyek alapvető proxyfunkciókat igényelnek anélkül, hogy speciális szolgáltatásokra lenne szükségük. Az UDP-forgalom és a fejlett hitelesítési módszerek támogatásának hiánya azonban korlátozhatja alkalmazhatóságukat bizonyos forgatókönyvekben.
  4. SOCKS5:

    • Jegyzőkönyv: A SOCKS5 proxy a SOCKS5 protokollt használja a kommunikációhoz.
    • Funkcionalitás: A SOCKS5 proxyk támogatják a TCP és UDP kapcsolatokat is, így sokoldalúbbak, mint a SOCKS4 proxyk. Ezenkívül a SOCKS5 proxyk továbbfejlesztett hitelesítési mechanizmusokat kínálnak, beleértve a felhasználónév/jelszó hitelesítést és a GSS-API hitelesítést, ami nagyobb biztonságot és rugalmasságot biztosít.
    • Jellemzők: A SOCKS5 proxykat széles körben használják különféle alkalmazásokhoz, beleértve a webböngészést, az online játékokat és a peer-to-peer fájlmegosztást. A TCP és UDP forgalom támogatása, valamint a fejlett hitelesítési módszerek sokféle felhasználási célra alkalmassá teszik őket.

Összefoglalva, a fő különbségek a web-proxy-k, a connect-proxy-k, a SOCKS4-proxy-k és a SOCKS5-proxy-k között a protokollokban, a funkciókban és a jellemzőikben rejlenek. A webproxyk a HTTP- és HTTPS-forgalom kezelésére specializálódtak, míg a connect-proxy-k TCP-alagutakat hoznak létre a biztonságos kapcsolatokhoz. A SOCKS4 proxyk alapvető TCP-támogatást és hitelesítést kínálnak, míg a SOCKS5-proxyk szélesebb körű támogatást nyújtanak mind a TCP-, mind az UDP-forgalomhoz, valamint fejlett hitelesítési mechanizmusokat. A proxy típusának megválasztása az alkalmazás speciális követelményeitől, valamint a funkcionalitás és a biztonság kívánt szintjétől függ.

DNS felbontás

A proxy DNS-feloldása arra utal, hogy a proxyszerver hogyan oldja fel a tartományneveket IP-címekké. Amikor egy ügyfél kérelmet küld egy webhely elérésére egy proxyszerveren keresztül, a proxyszervernek fel kell oldania a kérésben megadott tartománynevet egy IP-címre, hogy kapcsolatot létesítsen a célkiszolgálóval.

Íme egy tipikus folyamat:

  1. Az ügyfél kérelmet küld egy webhely eléréséhez a proxyszerveren keresztül, megadva a domain nevet (pl. www.google.com).

  2. A proxyszerver megkapja a kérést, és kibontja a tartománynevet.

  3. A proxyszerver DNS-feloldást hajt végre, hogy a tartománynevet IP-címmé fordítsa. Ez általában DNS-kiszolgálók lekérdezését jelenti.

  4. Miután a proxyszerver megszerzi a célszerver IP-címét, kapcsolatot létesít az ügyfél nevében.

  5. Minden további kommunikáció a kliens és a célkiszolgáló között a proxyszerveren keresztül történik.

A proxyszerveren belüli DNS-feloldási folyamat elengedhetetlen ahhoz, hogy az ügyfélkérelmeket a megfelelő célkiszolgálókhoz irányítsák az interneten. Ezenkívül egyes fejlett proxykiszolgálók gyorsítótárazási mechanizmusokat alkalmazhatnak a DNS-feloldás felgyorsítása és a teljesítmény javítása érdekében.

Meghatalmazott névtelenség

A Transparent Proxy, az Anonymous Proxy és az Elite Proxy három különböző típusú proxyszerver, amelyek mindegyike eltérő szintű anonimitást és funkcionalitást kínál. Vizsgáljuk meg a köztük lévő különbségeket:

  1. Átlátszó proxy:

    • Anonimitás szintje: Az átlátszó proxyk biztosítják a legalacsonyabb szintű anonimitást. Nem módosítják vagy rejtik el az ügyfél IP-címét, így az ügyfél IP-címe láthatóvá válik a célszerver számára.
    • Funkcionalitás: Az átlátszó proxy-k a kérésfejlécek módosítása nélkül elfogják és továbbítják az ügyfélkéréseket. Általában a hálózati átjárón helyezik üzembe, és gyorsítótárazásra, tartalomszűrésre és forgalomnaplózásra használják őket.
    • Jellemzők: Az átlátszó proxykat gyakran használják vállalati környezetekben és nyilvános Wi-Fi hálózatokban az internetes forgalom figyelésére és szabályozására. Bár olyan előnyöket kínálnak, mint a gyorsítótár és a tartalomszűrés, nem biztosítanak semmilyen adatvédelmet vagy anonimitást a felhasználók számára.
  2. Névtelen Proxy:

    • Anonimitás szintje: Az anonim proxyk mérsékelt szintű névtelenséget biztosítanak. Elrejtik az ügyfél IP-címét azáltal, hogy a célszervernek küldött kérésfejlécekben a proxyszerver IP-címével helyettesítik. Azonban küldhet egy HTTP-fejlécet "X-Forwarded-For" néven (2014 óta az IETF szabványos fejlécdefiníciót hagyott jóvá a proxy számára, az úgynevezett "Forwarded"), amely tartalmazza az Ön valódi IP-címét, figyelmeztetve a webszervert, hogy proxyt használnak. Ezt a fejlécet egyes webhelyek vagy szerverek észlelhetik, ami bizonyos mértékig csökkenti az anonimitás szintjét.
    • Funkcionalitás: Az Anonymous proxy továbbítja a klienskéréseket a célkiszolgálóknak, miközben eltakarja az ügyfél IP-címét. Nem adnak hozzá további azonosító információkat a kérés fejlécéhez, ezáltal bizonyos fokú anonimitást biztosítanak a felhasználók számára.
    • Jellemzők: Az anonim proxykat általában a földrajzi korlátozások megkerülésére, a blokkolt webhelyek elérésére és a felhasználók adatainak megőrzésére használják. Előfordulhat azonban, hogy fejlett hálózati elemzési technikákkal továbbra is észlelhetők, és anonimitásuk nem biztos, hogy tévedésbiztos.
  3. Elite Proxy (más néven High-Anonymity Proxy):

    • Anonimitás szintje: Az elit proxyk a legmagasabb szintű anonimitást biztosítják. Teljesen elrejtik az ügyfél IP-címét, és megkülönböztethetetlennek tűnnek a szokásos internetfelhasználóktól a célszerverekig. Ha elit proxyt használ, az nem küldi el a "Forwarded" vagy az "X-Forwarded-For" fejlécet, biztosítva, hogy valódi IP-címe teljesen rejtve maradjon a felkeresett webhelyek vagy szerverek elől. A webszerver csak a proxyszerver IP-címét látja, ami megnehezíti a webhelyek számára annak észlelését, hogy Ön proxyt használ.
    • Funkcionalitás: Az elit proxy-k módosítják a kérések fejléceit, hogy eltávolítsanak minden azonosító információt, beleértve a kliens IP-címét is, így gyakorlatilag lehetetlenné teszik a célszerverek számára a kérés valódi eredetének meghatározását.
    • Jellemzők: Az Elite proxy-k maximális adatvédelmet és névtelenséget kínálnak a felhasználók számára, így ideálisak az érzékeny alkalmazásokhoz, amelyek abszolút bizalmas kezelést igényelnek. Általában olyan feladatokra használják őket, mint például az online bankolás, a bizalmas kommunikáció és a cenzúra megkerülése.

Összefoglalva, az átlátható proxy-k, az anonim proxy-k és az elit proxy-k közötti fő különbségek az anonimitás és a funkcionalitás szintjében rejlenek. Az átlátszó proxyk a legalacsonyabb szintű anonimitást biztosítják, és elsősorban hálózatkezelési célokra használják őket. Az anonim proxyk mérsékelt anonimitást biztosítanak azáltal, hogy elrejtik az ügyfél IP-címét, de fejlett módszerekkel továbbra is észlelhetők. Az elit proxy-k a legmagasabb szintű anonimitást kínálják azáltal, hogy teljesen elrejtik az ügyfél IP-címét, így alkalmasak a maximális adatvédelmet és biztonságot igénylő alkalmazásokhoz.

Proxyszerverek használata főbb platformokon

A proxyszerverek döntő szerepet játszanak a főbb online platformok és szolgáltatások működésében, köztük az Amazon, a Bing, a Google, az Instagram, a Reddit, a Telegram és a Twitter. Nézzük meg, hogyan használják ezek a platformok proxyszervereket a teljesítmény optimalizálására, a biztonság fokozására és a zökkenőmentes felhasználói élmény biztosítására:

  1. Amazon: A világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi platformjaként az Amazon proxyszerverekre támaszkodik különféle célokra, beleértve a terheléselosztást, a tartalom gyorsítótárazását és a biztonságot. A proxyszerverek segítenek elosztani a bejövő forgalmat több szerver között, biztosítva a magas rendelkezésre állást és a méretezhetőséget a vásárlási csúcsidőszakokban. Ezenkívül a proxyszerverek gyorsítótárazzák a gyakran elért tartalmakat, például a termékképeket és -leírásokat, csökkentve a késleltetést és javítva a felhasználók általános vásárlási élményét.
  2. Bing: A Microsoft keresőmotorja, a Bing proxyszervereket használ a keresési teljesítmény javítására és releváns keresési eredmények megjelenítésére a felhasználók számára. A proxyszerverek segítenek optimalizálni a hálózati forgalmat, minimalizálni a késleltetést, és hatékonyan kezelni a nagy mennyiségű keresési lekérdezést. Ezen túlmenően a proxyszerverek lehetővé teszik a Bing számára, hogy a rosszindulatú forgalom kiszűrésével és a hozzáférés-szabályozás betartásával mérsékelje a biztonsági fenyegetéseket, például az elosztott szolgáltatásmegtagadási (DDoS) támadásokat.
  3. Google: A Google, a világ vezető keresőmotorja, széles körben kihasználja a proxyszervereket különféle szolgáltatásaiban, beleértve a keresést, a Gmailt és a YouTube-ot. A proxyszerverek lehetővé teszik a Google számára, hogy optimalizálja a hálózati teljesítményt, javítsa a méretezhetőséget és javítsa szolgáltatásai megbízhatóságát. Ezenkívül a proxyszerverek kulcsfontosságú szerepet játszanak a felhasználók adatainak védelmében és az érzékeny adatok, például az e-mail-kommunikáció és a Google-fiókokban tárolt személyes adatok védelmében.
  4. Instagram: Az Instagram, a Facebook tulajdonában lévő népszerű közösségi média platform, proxyszervereket használ a médiaszolgáltatáshoz, a tartalomterjesztéshez és a felhasználói hitelesítéshez. A proxyszerverek segítenek optimalizálni a fényképek és videók eljuttatását a felhasználók eszközeire, csökkentve a késleltetést, és zökkenőmentes böngészési élményt biztosítanak. Ezenkívül a proxyszerverek fokozzák a biztonságot a rosszindulatú forgalom szűrésével, a hozzáférés-szabályozás kikényszerítésével és a gyanús tevékenységek, például a fiókeltérítési kísérletek észlelésével.
  5. Reddit: A Reddit, egy közösségi hírösszesítő és vitaplatform, proxyszerverekre támaszkodik a tartalom gyorsítótárazásához, a felhasználói hitelesítéshez és a moderáláshoz. A proxyszerverek a gyakran elért bejegyzések és megjegyzések gyorsítótárazásával segítenek felgyorsítani a tartalomszállítást, csökkentve a felhasználók betöltési idejét. Ezenkívül a proxyszerverek lehetővé teszik a Reddit számára, hogy kikényszerítse a hozzáférés-szabályozást, észlelje a spameket és a visszaélésszerű viselkedést, és fenntartsa platformja integritását.
  6. Telegram: A Telegram, egy felhőalapú azonnali üzenetküldő platform, proxyszervereket használ annak érdekében, hogy a felhasználók megkerüljék az internetes cenzúrát, és hozzáférjenek a szolgáltatáshoz azokban a régiókban, ahol az le van tiltva. A proxyszerverek közvetítőként működnek a felhasználók és a Telegram szerverei között, üzeneteket és egyéb adatokat továbbítanak, miközben elfedik a felhasználók IP-címét. Ez segít a felhasználóknak megőrizni magánéletüket és névtelenségüket online, miközben biztonságosan hozzáférnek a Telegram szolgáltatásaihoz.
  7. Twitter/X: A Twitter, egy mikroblog- és közösségi hálózati platform, proxyszervereket használ a valós idejű adatfeldolgozáshoz, tartalomszolgáltatáshoz és API-kezeléshez. A proxyszerverek segítenek a Twitternek nagy mennyiségű tweet, retweet és felhasználói interakció hatékony kezelésében, biztosítva a zökkenőmentes felhasználói élményt. Ezenkívül a proxyszerverek lehetővé teszik a Twitter számára, hogy betartsa a sebességkorlátokat, szűrje a rosszindulatú forgalmat, és védelmet nyújtson a számítógépes támadásokkal, például a DDoS-támadásokkal és a botnet-tevékenységekkel szemben.

A legjobb proxy országok

A „legjobb” proxy ország az Ön egyedi igényeitől és követelményeitől függ. Íme néhány szempont, amelyeket figyelembe kell venni a proxy országának kiválasztásakor:

  1. Földrajzi hely: Válasszon egy olyan országban található proxyszervert, amely földrajzilag közel van a célwebhely szerveréhez. A közelség gyorsabb csatlakozási sebességet és alacsonyabb késleltetést eredményezhet.

  2. Jogi és szabályozási környezet: Vegye figyelembe a proxy ország jogi és szabályozási környezetét. Egyes országokban szigorúbb törvények vonatkoznak az internethasználatra, a cenzúrára és az adatvédelemre. Válasszon olyan országot, ahol a törvények összhangban vannak az adatvédelmi és biztonsági követelményeivel.

  3. Internet infrastruktúra: Keressen olyan országokat, ahol robusztus internet-infrastruktúra és nagy sebességű kapcsolat található. A fejlett internetes infrastruktúrával rendelkező országok gyakran jobb proxyszerver teljesítményt biztosítanak.

  4. IP hírnév: Ellenőrizze a proxy országból származó IP-címek hírnevét. Egyes országokban magasabb lehet a spam, a rosszindulatú programok vagy más rosszindulatú tevékenységek előfordulása, amelyek befolyásolhatják az IP-címek hírnevét és az Ön böngészési élményét.

  5. Elérhetőség és megbízhatóság: Győződjön meg arról, hogy a proxyszerverek a választott országban könnyen elérhetőek és megbízhatóak. Keressen olyan proxyszolgáltatókat, amelyek jó üzemidővel rendelkeznek, amint az a proxylistában szereplő uptime címkében látható

  6. Szerverek száma: Vegye figyelembe az országban elérhető proxyszerverek számát. Több szerver jobb terheléselosztást és megbízhatóságot jelent.

Néhány népszerű ország a proxyszerver használatában:

  1. Egyesült Államok
  2. Egyesült Királyság
  3. Kanada
  4. Németország
  5. Hollandia
  6. Svájc
  7. Szingapúr
  8. Japán
  9. Ausztrália

Végső soron az Ön számára legjobb proxy ország az Ön konkrét használati esetétől, preferenciáitól és prioritásaitól függ. Alapvető fontosságú a különböző lehetőségek kutatása és tesztelése, hogy megtalálja az igényeinek leginkább megfelelőt.

Proxy szerver beállítása

A proxyszerver konfigurálása különböző operációs rendszereken, például Windowson, Androidon, iOS-en és macOS-en, kissé eltérő lépéseket tartalmaz. Íme egy általános útmutató mindegyikhez:

Windows:

  1. Nyisd meg a beállításokat:

    • Kattintson a Start menüre, és válassza a "Beállítások" (fogaskerék ikon) lehetőséget.
    • Lépjen a "Hálózat és internet" elemre.
  2. Proxy beállítások:

    • Kattintson a "Proxy" elemre a bal oldalsávon.
    • A „Proxy kézi beállítása” részben kapcsolja át a kapcsolót a „Proxyszerver használata” engedélyezéséhez.
    • Adja meg a proxyszerver IP-címét és portját.
    • Kattintson a "Mentés" gombra.

Android:

  1. Nyisd meg a beállításokat:

    • Nyissa meg az eszköz "Beállítások" alkalmazását.
  2. Hálózat és internet:

    • Keresse meg a "Hálózat és internet" vagy a "Kapcsolatok" lehetőséget.
  3. Wi-Fi beállítások:

    • Érintse meg a „Wi-Fi” elemet (vagy annak a hálózatnak a nevét, amelyhez csatlakozik).
  4. Proxy beállítások:

    • Nyomja meg hosszan a csatlakoztatott hálózaton.
    • Válassza a "Hálózat módosítása" vagy a "Speciális beállítások" lehetőséget.
    • Görgessen le, és válassza a „Proxy” lehetőséget.
    • Válassza a „Kézi” lehetőséget, és adja meg a proxy adatait (proxy gazdagépneve és portja).
    • Mentse el a beállításokat.

iOS:

  1. Nyisd meg a beállításokat:

    • Nyissa meg a „Beállítások” alkalmazást iOS-eszközén.
  2. Wi-Fi beállítások:

    • Érintse meg a „Wi-Fi” lehetőséget.
  3. Proxy beállítások:

    • Keresse meg a Wi-Fi hálózatot, amelyhez csatlakozik, és koppintson a mellette lévő (i) ikonra.
    • Görgessen le, és érintse meg a „Proxy konfigurálása” lehetőséget.
    • Válassza a "Kézi" lehetőséget.
    • Adja meg a proxyszerver adatait (szerver, port).
    • Koppintson a „Mentés” gombra.

Mac operációs rendszer:

  1. Nyissa meg a rendszerbeállításokat:

    • Kattintson az Apple ikonra a bal felső sarokban, és válassza a "Rendszerbeállítások" lehetőséget.
  2. Hálózati beállítások:

    • Kattintson a "Hálózat" elemre.
  3. Proxy beállítások:

    • Válassza ki a használt hálózati interfészt (Wi-Fi, Ethernet stb.).
    • Kattintson a "Speciális" gombra.
    • Lépjen a "Proxyk" fülre.
    • Jelölje be a „Webproxy (HTTP)” vagy a „Biztonságos webproxy (HTTPS)” melletti négyzetet.
    • Adja meg a proxyszerver adatait (szerver, port).
    • Kattintson az "OK", majd az "Alkalmaz" gombra a beállítások mentéséhez.

Ne felejtse el megadni a megfelelő proxyszerver címét, portját és minden hitelesítési adatot, ha szükséges. Ezenkívül egyes szervezetek konkrét utasításokat vagy szoftvereket is biztosíthatnak a proxybeállítások konfigurálásához, ezért mindig érdemes konzultálni a hálózati rendszergazdával, ha munkahelyi vagy iskolai proxyt állít be.

SSL-használat proxyszerverekben

A Secure Socket Layer (SSL) vagy utódja a Transport Layer Security (TLS) titkosítási protokollok a modern proxyszerver-infrastruktúra alapvető összetevői. Az SSL/TLS biztonságos kommunikációt biztosít az ügyfelek és a proxyszerverek, valamint a proxyszerverek és a célszerverek között. Ez a titkosítás segít megvédeni az érzékeny adatokat, például a bejelentkezési adatokat, a személyes adatokat és a pénzügyi tranzakciókat a rosszindulatú szereplők elfogásától és illetéktelen hozzáférésétől.

A proxyszerverek támogatják az SSL/TLS titkosítást SSL termináción és SSL áthidaló technikákon keresztül. Az SSL-lezárás magában foglalja a titkosított forgalom visszafejtését a proxykiszolgálón, mielőtt azt tiszta szöveggel továbbítaná a célszervernek. Ez lehetővé teszi a proxyszerver számára a forgalom ellenőrzését és szűrését biztonsági okokból, például rosszindulatú programok észlelése és tartalomszűrés céljából. Az SSL áthidalás viszont végpontok közötti titkosítást tart fenn az ügyfelek és a célszerverek között, a proxyszerver pedig átlátható közvetítőként működik, amely a titkosított forgalmat dekódolás nélkül továbbítja.

Összefoglalva, a proxyszerverek a főbb online platformokat és szolgáltatásokat működtető infrastruktúra szerves részét képezik, beleértve az e-kereskedelmi webhelyeket, keresőmotorokat, közösségi média platformokat, üzenetküldő alkalmazásokat és még sok mást. A proxyszerverek kihasználásával ezek a platformok optimalizálhatják a teljesítményt, fokozhatják a biztonságot, és zökkenőmentes felhasználói élményt biztosíthatnak felhasználók milliói számára világszerte. Ezenkívül az SSL/TLS titkosítás biztonságos kommunikációt biztosít az ügyfelek, proxyszerverek és célszerverek között, megvédve az érzékeny adatokat a lehallgatástól és az illetéktelen hozzáféréstől.

  1. AI és gépi tanulás: A proxyszerverek egyre inkább kihasználják a mesterséges intelligenciát (AI) és a gépi tanulási algoritmusokat a biztonság fokozása, a hálózati teljesítmény optimalizálása és a felhasználói élmények személyre szabása érdekében.
  2. Edge Computing: A proxyszerverek döntő szerepet fognak játszani a peremszámítási architektúrákban, lehetővé téve a decentralizált adatfeldolgozást, az alacsony késleltetésű kommunikációt és a valós idejű elemzést a hálózat szélén.
  3. Blockchain integráció: A proxyszerverek integrálják a blokklánc technológiát, hogy fokozzák az átláthatóságot, az integritást és az elszámoltathatóságot az internetes kommunikációban, ezáltal mérsékelve a kiberfenyegetéseket és biztosítva az adatvédelmet.
  4. Kvantumbiztos titkosítás: A proxyszerverek kvantumbiztonságos titkosítási protokollokat alkalmaznak majd, hogy megvédjék a kvantumszámítástechnika jövőbeli fejlődésétől, biztosítva az internetes kommunikáció hosszú távú biztonságát.
  5. Zero-Trust Networking: A proxyszerverek a zéró megbízhatóságú hálózati elveket fogják alkalmazni, folyamatos hitelesítést és engedélyezést követelnek meg minden hálózati kommunikációhoz, ezáltal minimalizálva a bennfentes fenyegetések és az illetéktelen hozzáférés kockázatát.